Tavaly óta zajlanak Tokaj történelmi belvárosában azok a beruházások, amelyeket nehéz nem észrevenni, hiszen gyakorlatilag a sétálóutca teljes hosszát érintik. Útburkolatcsere, épületbontások és felújítások, amelyekről csak meglehetősen homályos utalásokkal teli, propagandaszagú posztok és közlemények tudósítanak. Pedig az ott élőket érdekli a saját jövőjük, ám a polgárok információk híján pletykákból és hírmorzsákból kénytelenek összerakni, kik és hogyan vették meg Hegyalja fővárosának legértékesebb részét és mi a tervük vele. Lássuk, mit gondol az utca embere a szemük előtt zajló „történelmi léptékű fejlesztésekről.” Név nélkül adott vélemények Tokaj főutcájáról.
„Az átlagember jelenleg nem tudja, mi történik a városunkkal, és az is kérdéses, hogy mennyire lesz az jó a helybélieknek, ami körülöttünk történik” – mondja egy helyben élő hölgy az építkezés miatt zegzugos útvesztővé változott, közel egy kilométeres sétálóutcán. „Pár éve A bor és kultúra városa lett Tokaj, de ettől nem lett jobb az életminősége az itt élőknek. Változást csak az hozna, ha munkahelyek is létrejöhetnének, mondjuk a helyben képzett, vendéglátós és idegenforgalmi végzettségű fiatalok találnának megfelelő fizetéssel járó ajánlatokat a városban. Állítólag szálláshelyek, éttermek, kávézók lesznek majd a most rendbehozott épületekben, ez megoldhat ezt-azt, persze csak akkor, ha a befolyó plusz adóbevételeket értelmes dolgokra fordítja a polgármester. De amíg titkolózás folyik, nem tárgyaljuk meg mondjuk nyilvános fórumokon a dolgokat, kár ilyesmiben reménykedni. Addig csak azok járnak jól, akik nagy pénzeket – 100-150 millió – kaptak a sétálóutcai ingatlanjaikért” – vélekedik.
Hasonlóan gondolkodik egy nyugdíjas korú, kalapos férfi is. „Mint az egész országban, itt is hiányzik az átláthatóság. Egy átlag tokaji csak annyit tud, mint önök, messziről jött újságírók: befektetők érkeztek, akik bontanak és építenek. Mindenki tudja és sejti, hogy kormányközeli körökről van szó, de hogy mindezt a saját pénzükből teszik, vagy állami támogatásokból, azt már nem tudni. Állítólag vendéglátóhelyek épülnek, de hogy milyen funkcióval, és hogy azok be tudják-e majd indítani az idegenforgalmat, az kérdéses. Ennél biztosabban látszik, hogy akik benne vannak a vendéglátásban, azoknak jó lehet” – folytatta. Az esztelen pazarlásra azonban így is elítélendő. Csak pár éve újították fel a főutcát, a homlokzatokat, azt hallottam, öt éves változtatási tilalom is volt, most mégis sokat lebontottak, tönkretettek. Csak egy dologgal vigasztalódhatunk: amit itt felépítenek, az biztos, hogy a városban marad…”
Egy taxist is sikerült elcsípnünk a területen, őt nem zavarják a körülmények, inkább örül a fejlesztéseknek. „Felújítják a várost, épül-szépül, ha ezalatt gondokat is okoz, túl lehet élni, elég arra gondolni, hogy ez az egész hasznára lesz a városnak. Ha néha egy kis kitérőt kell tenni, azt a kellemetlenséget elviseli az ember. Ráadásul azt tapasztalom, hogy az én üzletemet nem érinti negatívan a mostani átalakítás. A közelmúltban megnyitott szállodák és a Fesztiválkatlan rendezvényei is jót tettek a személyszállításnak – ez a mostani fejlesztés is csak jót hozhat. Több ember, több program, ennek örülni kell.”
A következő hölgy, aki megszólal, középkorú és betelepülőnek számít. Ő nagyon aggódik a fejlemények miatt. „Amikor idejöttem, mást gondoltam, de időközben rájöttem: ennek a településnek már nem csak történelmi hírneve van, a Tokajt olcsón felvásárló NER-lovagok is eszébe jutnak az embereknek, ha szóba jön a városunk. Ahol a polgárok megkérdezése nélkül, mindenfajta érdemi tájékoztatást mellőzve gátlástalanul kiszolgálja az önkormányzati vezetés a kormányközeli befektetőket azok kénye-kedve szerint. Öt-tíz év múlva itt nem lesz őstokaji. Elsorvadtak a tokaji kis kereskedések, a helyi termelőket megfojtják a presztízsből megvett és felépített gazdag NER borászatok. Majdnem minden fejlesztés magánkézben van, a közvagyont elherdálták, az itt élők vagy félelemből vagy félkegyelműségből, de nem tudják az érdekeiket képviselni. A városnak nincs lelke, azt is eladták” – szomorkodik.
Egy szemüveges, jólöltözött úr is csatlakozik a diskurzushoz. „Nincsenek pontos információk arról, mi történik körülöttünk. Csak az ismerősök pletykálnak egymásnak, a beruházásokról mindössze azt tudják, hogy NER-esek, a készülő épületek funkciókról is csupán találgatások vannak. Az új burkolatot és a lezárást mindenki látja, előbbin kerékpárral biztosan nehezebb lesz közlekedni. Amúgy eddig is volt utcakő, ami a színháznál sem vált be, kár érte. Biztos, hogy nagyon sokba kerül, a pénzt hasznosabb dolgokra is lehetett volna költeni, mondjuk a szelektív gyűjtőszigetek visszaállítására, vagy az orvosi ügyelet ismételt megszervezésére, esetleg lakások építésére, napelemek telepítésére. Nem is olyan régen a spórolás jegyében még hónapokra kikapcsolták a közvilágítást, most meg tessék” – méltatlankodik. „Nem lehet letagadni, hogy a városkép összességében szebb lesz, de arra is gondolhattak volna a városházás, hogy mindebből a kertvárosiak semmit sem profitálnak, az ingatlanárak emelkedésével pedig tovább öregedik a város.”
Egy fiatalabb üzlettulajdonost csak nehezen lehetett szóra bírni, de végül csak megeredt a nyelve. „Sok pletyka terjed a magánberuházásokról és a pályázatokról, az állami támogatásokról. Ami ennél biztosabb, az az, hogy a város évtizedek óta méltatlan állapotban van, pár éve megszámoltam: az ingatlanok egyharmada lepusztult-elhagyott, egyharmada bezárt volt, a maradékban működtek üzletek, de nagy részük ezeknek sem jelentettek turisztikai vonzerőt. És az ideutazók is látták ezt. A 37-es út négysávosítása Szerencsig kétségtelenül előrelépés Hegyaljának, és az is látványos, hogy borászatok épültek, de Tokaj kimaradt a komolyabb beruházásokból. Nemrégiben aztán az állam kijelentette, hogy fejleszteni kell itt is, tudtommal magánbefektetőket vontak be, de ezeknek az embereknek a nevei nem sokat mondanak, nagyrészük feltehetően stróman” – mondja a városban terjedő híreket. „Az utcaburkolat mindenesetre nemsokára elkészül, nyárra meglehet, és bár az épületekre több idő kell, a letakart homlokzatú házak már nem zavarják a sétálókat annyira, mint most. A nagyobb problémát az jelent majd, hogy amikor elkészülnek az ingatlanok, a „hardverek”, hogyan sikerül azokat „szoftverrel”, tartalommal feltölteni. Jól hangzik, ha valamire azt mondják, hogy szolgáltatóház, multifunkcionális épület, látogatóközpont, de hogy mindez valójában vonzerőt jelent-e, abban én nem vagyok biztos. Az jó irány, hogy nem a kispénzű turistákra céloznak, de hogy bejön-e a taktika, az csak később derül ki…”
A HIVATALOS TÁJÉKOZTATÁS
A beruházások megkezdése után lapunk megkereste Posta György polgármestert, hogy a fejlesztések pontos részleteiről érdeklődjük, de csak egy általános tájékoztatás érkezett a tokaji városházáról.
„Mint ahogy több sajtóorgánum is megírta már, illetve ahogy arról dr. Koncz Zsófia Országgyűlési Képviselőasszony is beszámolt, Tokajban történelmi léptékű fejlesztés valósul meg. Városunk és borvidékünk hazánk nemzetközi ismertségének egyik fontos pillérét jelenti. Magyarország Kormánya egyfejlesztési tervet fogadott el annak érdekében, hogy a Tokajba látogató belföldi és külföldi vendégek a világörökségi rangnak megfelelő környezetben tölthessék szabadidejüket.
Az átfogó fejlesztési tervnek köszönhetően megújul Tokaj főtere, és a környező utcák. Új életre kelnek ikonikus belvárosi épületeink, így többek között a műemléki Városháza és a Járási Hivatal épülete, valamint a nagy múltú, országos műemléki védettségű Arany Sas Fogadó is. Mindezek mellett pedig számos új parkot alakítanak ki. A felújítások eredményeként nem csak megszépül belvárosunk, de az itt nyitó új kávézók és éttermek hatására visszaköltözik a Tokajt jellemző pezsgő közösségi élet is. Valóságos “ékszerdobozzá” válik majd a belváros, ahol újra örömmel töltheti idejét minden tokaji, és a hozzánk érkező vendégek is.
A programnak köszönhetően létrejövő új turisztikai termékek pedig egyszerre csökkenthetik sikeresen az idegenforgalmi szezonalitás mértékét és növelhetik jelentősen Tokaj turizmusból származó bevételeit. Sőt, további munkalehetőségeket biztosítanak a helyben élők számára, ami erősíti településünk lakosságmegtartó képességét is, így reményeink szerint nem csak többen maradnak a városban, hanem lesznek, akik visszavándorolnak, sőt, új betelepülőkre is számíthatunk. A fejlesztés komplex eredményeként pedig egy új, minden korábbinál sikeresebb korszakába léphet Tokaj” – írta nekünk a város vezetője.
Újabb kérdéseinkre, miszerint mutassa be, sorolja fel, konkrétan mely területeket érint Tokajban ez a fejlesztés, írja meg, milyen forrásokból valósulnak meg a beruházások, már nem válaszolt. Arra a kérésünkre sem reagált, hogy tudassa velünk, a projekt során Tokaj városa adott-e el ingatlanokat és ha igen, kiknek, milyen áron, illetve szintén nem erősítette meg a városban terjedő azon feltételezést, miszerint mindössze néhány befektető vette meg az ingatlanok túlnyomó részét. Emellett a pár éve felújított, majd lebontott ingatlanokról, homlokzatokról sem nyilatkozott.
